A középkorban több falu állott a mai település határában: Szentistván, Himháza, Németi és Horhi. A XII. századi Szentistván egytornyú temploma 1589-ben még állt. Himházán Szent Miklós püspök tiszteletére emeltek templomot. Németi önálló plébánia, 1531-ben felégették. Horhi a jelenlegi település nyugati végén a faluval egybeépült.HERENDET legkorábban egy 1326-ból származó „kegyes adomány” említi. Egy 1373. évi oklevélben „Herind” néven említik.

A XIV. században Vásonkői vár (Nagyvázsony) urának, Vezsenyi Lászlónak, és a veszprémi káptalannak a birtoka. A XV-XVI. században Kinizs Pál, majd a vázsonyi Horváth család birtoka, később a Zichy családé. 1550-ben önálló plébánia, s a devecseri főesperességhez tartozik. 1588-tól 1608-ig a falu török megszállás alatt van. 1631-ben „Puszta Herend” néven a szentgáliak bérlik.

A falut 1760-as évektől főként németek lakják, de magyar és szlovák családok is érkeztek Herend puszta területére. A betelepítés idején itteni földesurak: a szentgáli nemesek, a veszprémi káptalan és 1851-től Todesco Mór bécsi bankár. A legkorábban idetelepült családok nem maradtak itt. A jelenleg itt élők közül a legősibb családok: Eckert és Lorbert. A német telepesek főként famunkások és szénégetők voltak, de néhányan szőlőműveléssel is foglalkoztak. Házaikat fából és vályogból építették.Kő alapokra Castilioni grófnő segítségével fatemplomot építettek Szent Euszták vértanú ( a 14 segítő szent egyike) tiszteletére, amely 1779-ben már állt. Mai, barokk formájában 1828-ban építették át, ekkor készült el tornya is. A templom méretei: 28 x 8,5 m. Ekkoriban a szomszédos Szentgál község plébánosa járt át Herendre vasárnaponként szentmisét tartani német nyelven. A lakosság száma 700 körül mozog, ami 1910-ig nem is változik. 1826-ban alapította Stingl Vince a híres porcelángyárat.

1872-ben vasútállomást építettek. 1891-ben báró Todescotól a helybeliek megvásárolják Herendet. Majd a katolikus iskolát átadják az államnak és magyar nyelven tanítanak. A tanító elvégzi a kántori tevékenységet is. 1904-ben báró Hornig Károly püspök óvodát épít. (Jelenleg ez a plébánia épülete.) 1919-ben a veszprémi püspök Herendet önálló plébániai rangra emeli.
Alalpító lelkész Gősy István. A veszprémi püspök az óvodát lelkészlakásnak adja át. 1920-ban megkezdődik az anyakönyvezés. Alapítója a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetnek és a Dalegyletnek. 1922-ben két harangot öntetnek, melyeket ő áld meg. Tataroztatta a templomot és a plébániaházat.

1932. karácsonyától villany világít a templomban. 1933-ban Rott Nándor püspök megáldja Hubay Andor festőművész ajándékképét, a Krisztus a keresztfán c. alkotást.

1935. október 20: Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló porcelánablak ((Csapváry Csapek) megáldása. 1936-37: Johann Hugó színes üvegablakainak beépítése.

1938-ban készülnek el a keresztúti stációk (terralyt). Özv. Eckert Miklósné ajándéka Lisieux-i Szent Teréz szobra. 1939. szeptember elsejétől 1940. szeptember 12-ig Solymár (Schumacher) Istvánvolt Herend katolikus lelkésze. Innét Nagykanizsára, utána püspöki titkár, teológiai tanár, majd tapolcai, ill. mernyei plébános. Városlődről Hautzinger Pálkerült a herendi plébánia élére. Ekkor a helybeli népesség 1.200 fő: 1.000 németajkú és 200 magyar. 1.150 katolikus, 20 református, 10 evangélikus és 10 izraelita.

1941-ben a templombelsőt festették, a külsőt tatarozták. 1942-ben orgonát rendelnek Mayer Albert pécsi orgonaépítőnél. 1944-ben állomáshelyét elhegyta, kilépett az egyházi rendből, megnősült, és Hantos Pál néven tisztviselőként élt.1944. március28-án megszólalt az új orgona. Májusban a nagy harangot hadi célra elvitték. Decemberben 17 család (43 személy) önként Németországba távozott.1945. tavaszán a templomtornyot találat éri, helyre kell állítani. A templom mellet felrobbant egy tank, a légnyomás miatt az ablakok darabokra törtek, köztük a Szent Erzsébet porcelánablak is. Androsits István plébános benzines hordókból toronysisakot és sekrestyetetőt készített. Igyekezett mindenkit visszatartani a szélsőséged megnyilvánulásoktól, és megvédeni a fiatalokat a katonai szolgálattól. 1946. nyarától a veszprémi Dávid árvaház igazgatója lett. A plébánosok országszerte igen nehéz helyzetbe kerültek 1948. után: szolgálatukat lépten-nyomon akadályozta az államhatalom, a Kommunista Párt. A tanítónak „lemondott” kántori teendőiről. 1947-ben Bánáss László megyéspüspök megáldotta a Szent Erzsébetet ábrázoló (második) porcelánablakot, amelyet külföldi világkiállításokra vittek, s a háborúban megsemmisült ablak helyére építettek be.

1945: A veszprémi püspök mentőakciója következtében 235 személyből 88 főt telepít ki a kormány Németországba. Özv. Szommer József ajándéka a Szt. József szobor. 1950: Badalik Bertalan püspök megáldja az új (300 kg) harangot (Öntötte: Slezák). 1956 őszén 116 fő önként külföldre távozik. 1960-ban 378 lakóházban 1846 fő él Herenden.

1968-ban a templomot kívül tatarozzák, a temetőben ravatalozót építenek.1971-ben felújítják a plébániát, 1973-ban a tetőszerkezetet kicserélik.

1975-ben felújítják a templombelsőt és szembemiséző oltár készül. A győri bencés atyák ajándéka a Szent Alajos és a Szent Imre szobor. 1976-ban villamosították az orgonát. Júliustól van kántora a falunak: a hárskúti származású Wéber Gyula (porcelánfestő) személyében. 1978-ban készült el a világháborús hősi halottak emléktáblája. Ettől kezdve a helyi tanács vette kezelésbe a temetőt. 1979-ben villamosították a harangokat, és Závory Zoltán a keresztelőkút fölé megfestette a Krisztus megkeresztelkedése c. képet.

1979-ben elkészül a temetői síremlék: az 1945. március 16-i bombázás székely hősi halottainak emlékére.Wéber Gyula vezetésével megalakul a Szent Euszták Kórus, amely minősítő versenyeken és hazai, ill. külföldi fellépéseken szép sikereket ér el. Kezdetben vegyeskarként, majd nőikarként működik mind a mai napig.Arnold Máris és Gősi Józsefné segítségével 1983-tól kezdve újra elindul a Christkindl-Spiel karácsonyi népszokás (betlehemes). Elkezdődött az orgona átépítése, kibővítése, amely hosszú éveket vett igénybe, egyre bonyolódott, és nem is készült el úgy, hogy az egyházközség átvehette volna…Közben 1997. nyarán a templom külső festése megtörtént, majd júliusban a plébános szívbetegségben elhunyt.Fódi Ákos herendi teológia-hallgató szeptembertől a veszprémi szeminárium lakója, mint papnövendék. Szeptember elsejétől Márfi Gyula érsek Herendhez csatolja Hárskutat. A hárskúti templombelső kifestése szeptemberre elkészül. November: 8 napos zarándokút Rómába.

1998: elkészül a vasrács a kórus alatt. Az újraöntött lélekharang megáldása. Herendhez csatolják Városlődöt és Csehbánya filiát. Augusztus: Herendi Világtalálkozó. Szeptemberben 7 napos zarándokút Lourdes-ba.1999: elkezdődik a plébániaépület korszerűsítése, átalakítása. Fódi Ákost pappá szentelik. Okt. 16: városavatás! 2000: folytatódik a plébánia felújítása. 2001: 10 napos zarándoklat Lourdes-Fatima. A Herendi Porcelángyár szobrokat ad ajándékba templomnak a szentsír elkészítéséhez. A felújított plébánia átadása. Herendi világtalálkozó.

2002. május: Ötnapos erdélyi zarándokút. Szeptember: görögországi zarándokút. 2003: lengyelországi zarándokút. Július: Csehbánya, Jézus Szíve-templom felszentelése! A Szt. Euszták Kórus jubileumi (25 éves) koncertje. 2004. május: zarándoklat a svájci Einsiedelnbe. Aug: Herendi Világtalálkozó. Új hitoktató: Kiss József (Herend, Városlőd).

2005: Elkészült a templombelső átalakítása: visszaállítottuk a Lourdes-i barlangot a régi Mária-szoborral, a szószék visszakerült az eredeti helyére, hátra tettük a Jézus Szíve- és a Szt. Antal-szobrot, a középső pillérekbe süllyesztve a Szt. Imre- és a Kis Szt. Teréz-szobrokat. Június: egyházzenei koncert a templomban, a Magyar Állami Operaház énekkari művészeinek szereplésével. Június: első Herendi Egyházzenei Kórustalálkozó. Féltető Július: Ötnapos zarándokút Bajorországba. Féltető épül a garázs mögé. Október: Kétnapos zarándokút Máriapócsra. A hittanosok karácsonyi misztériumjátéka a templomban.

2006. április: A templomban fogadjuk a Csíksomlyóra tartó feltámadási keresztet, imákkal, énekekkel, versekkel. Utána Magyarpolányon átvisszük Borszörcsökre. Június: Wéber Gyula jubileumi koncertje (30 éves szolgálat) a templomban. Augusztus 22-31: olaszországi zarándokút.