Hárskút_ a Bakony hegység és egyben a Dunántúl legmagasabban fekvő települése, tengerszint feletti magassága 499,5 m. Veszprémtől 18 km-re, Zirctől 12 km-re van közúton. A legközelebbi vasútállomás Márkóról menetrendszerű autóbusz járattal közelíthető meg. Személygépkocsival Márkón át a 8-as főközlekedési útról, Zircről és Pápa felől Lókút érintésével szép vonalvezetésű, kicsit meredek úton érheti el a látogató. Havas, jeges időben a megközelítés a 8-as út felől ajánlott.

Természeti adottságok, értékek
A falu közvetlen környékén nem működik környezetszennyezést kibocsátó tevékenység. Hárskúton igen tiszta a levegő, csend van, a források, patakok vize iható. Ideális környezet pihenésre, természetjárásra. Az erdőket, melyek körülveszik a falut, gyertyán, kőris, tölgy és bükkfák alkotják zömmel, de más fák, pld. fenyő is előfordul. Az erdőkben sok nagyvad él, szarvas, őz, vaddisznó, a csendes, türelmes turista megfigyelheti a rókát vadászat közben. Az erdők, mezők rengeteg fajta ehető gombát nevelnek március végétől a kemény fagyok beálltáig, például óriás pöfeteg, sárga rókagomba, őzláb gomba és tucatnyi csiperkefaj nyújthat élményt a hozzáértő turistáknak. Növényvilága olyan ritka - az országban talán már máshol nem található - fajjal dicsekedhet, mint a medvefül kankalin (primula auriculassp. hungarica), de sok helyen él a boroszlán, a kosborok színpompás fajtái, vagy a csodálatos nagy ezerjófű.Jellegzetes madár erre az egerészölyv, mely az útmenti bokrok, szalmabálák tetején mozdulatlanul ülve, vagy nagy magasságban körözve figyeli az ideérkezőt. A község környékén számos karsztforrás található, a legjelentősebb az Anti-forrás, mely a szomszédos településeket (Lókút, Pénzesgyőr) is ellátja kiváló minőségű vízzel. Több barlangot is felfedezhet az idelátogató (Rendkő barlang, Borzás hegyi barlang). A környék természeti adottságai révén lehetőséget biztosít sportolásra, a szabadidő hasznos eltöltésére, a növény- és állatvilág megismerésére. A turisták télen-nyáron szívesen járnak erre, a sok élmény kárpótol minden fáradtságot. Jelzett turistaút viszonylag kevés van, de jól járható dülő utak, erdőgazdasági utak találhatók a nem túl meredek hegyoldalakon. A téli sportok kedvelői is egyre többen felismerik a sífutásra alkalmas jó lehetőségeket, a fotós pedig az országban a legnagyobb méretű 20-25 cm-es zúzmara csodákat kaphat lencsevégre.

• Történelem
  Hárskút település 1956. július 1.-én egyesült az addig külön
  közigazgatáshoz tartozó Hárságy és Gyertyánkút pusztákból. A világon nem sok példa akad arra, hogy a látszólag teljesen egységes település egy láthatatlan vonal mentén elválasztva, mégis kettő. Hárságy Szentgál községhez, Gyertyánkút Lókút községhez tartozott. Az önállóság nem sokáig tartott, mert 1968-ban Herend társközsége lett, viselve annak minden következményét. Ismételten 1991. január 1.-én lett önálló az újonnan megválasztott képviselőtestület első döntése alapján. A kutatások szerint Hárságy létezett előbb, mint az Kinizsi Pál adománylevele alapján bizonyítható. A környék Vásonkő (Nagyvázsony) várának tartozéka volt és azt 1481. július 1.-én Mátyás király vitéze, a terület tulajdonosa a vásoni pálos kolostornak adományozta. Kinizsi Pál emlékét őrzi a falu egyik utcája, a fiatalok által benépesített Kinizsi utca.

• Mátyás király egyik kedvenc vadászterülete is itt lehetett. A Hajag-hegy déli oldalán található egy faragott mészkőből a talajszint alá épített düledező boltíves terem, mely a szájhagyomány szerint Mátyás király vadásztanyája, pihenőhelye volt. A területen, a Hárságyon élő bérlők és summások földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak egészen a II. világháboru utáni időkig. Hárságypuszta a múlt században már Szentgálhoz tartozott, népes település volt 400-500 lakóval, 1820-ban már saját iskolája is volt.

• Gyertyánkút 1780 körül keletkezett, az első letelepedett család mészégető volt, mivel mészkő és fa akadt bőven. Az idevándoroltak mész- és hamuzsírégetéssel foglalkoztak, az állattenyésztés, fakitermelés kiegészítő foglalkozás volt. Gyertyánkút 1804-ben került először említésre, utalva a gyertyánfára és a bővízű forrásokra. 1836-ban Fényes Elek 195 lakóról emlékezett meg, ez a lélekszám az egyesítésig is e körül mozgott. A gyertyánkúti iskola 1884-ben épült, majd 1910-ben tanítói lakással együtt kőiskolát építettek, mely templom hiányában a római katolikus szertartásoknak is otthont adott mindkét településrész lakóinak.

• A századfordulón a két település már teljesen összeépült, az élet úgy zajlott a lakók között, mintha egy falu lett volna. A földművelő, favágó tevékenység az óbányai uradalom birtokain folyt, a legeltetett, makkoltatott sertés kondákat is Óbányára hajtották.

Az I. világháború csak az odaveszett katonák révén érintette a két településrészt, az ő emléküket a hárságyi iskola előtt, valamint Lókúton állított emlékművek őrzik. Az úthiány miatt a közeli Veszprémmel, Herenddel a kapcsolat csak gyenge és esetleges volt. Valamikor a 30-as években épült makadámút Márkóról Hárságyra és Gyertyánkútra, de csak szekérrel vagy kerékpárral lehetett közlekedni, esetleg gyalog. A háború előtt mégis akadt munkavállaló, aki a jobb fizetés miatt vállalta az emberpróbáló utazást és lejárt Veszprémbe a repülőtér építéséhez, vagy a lőszergyárba dolgozni.

A II. világháború is csendesen zajlott le, 1945. március 24-én a szovjet csapatok harc nélkül foglalták el a vidéket. Az első jelentős esemény a háború befejeződése utáni napokban a földosztás megkezdése és némely családok elmenekülése volt. 1947. december 13. és 1948. január 9. örökre fekete betűs nap a két településrész életében: összesen 193 németajkú embert, 14 családot telepítettek ki Németországba. A földosztás sem sikerült igazán jól, mert az addig bérmunkát végző újgazdák, eszközök hiányában nem tudták megművelni a földeket, és lemondtak róla. Ezekből a földekből alakult meg az Állami Gazdaság.

Jelentős és örömteli esemény volt, amikor a legnehezebb időben 1949-1951 között, főleg a helyi adományokból felépült a katolikus templom Márton Antal plébános vezetésével. Az építést is a helyi iparosok végezték, tekintet nélkül arra, hogy Hárságyon vagy Gyetyánkúton laktak. A templom az egység szimbóluma lehet. Érdemes megjegyezni, hogy az önálló egyházközséget Mindszenty József veszprémi püspök alapította 1946-ban.

Az 1956-os forradalom csendes eseményekkel zajlott le, tüntettek a beszolgáltatás ellen és elégették a káderlapokat. Mégis súlyos megtorlás
következett, néhány embert börtönbüntetésre ítéltek. 1959-ben alakult meg a Móra Ferenc Termelőszövetkezet. Ebben az évben kapott menetrendszerű autóbuszjáratot a falu Veszprémbe. A következő nagy esemény 1962-ben következett, amikor bevezették a villanyt a faluba.

Az 1960-as években a lakosság jelentős része már Veszprémben és Herenden ipari munkásként dolgozott.

1969-ben ismét nagyot változott a falu élete. Herendhez csatolták, mint társközséget. 1978-tól a felső tagozat az Általános Iskolából a korszerűbb herendi iskolában folytatta tanulmányait. Tehát most már az egyesült Hárskút is elvesztette önállóságát. Eleinte még jól mentek a dolgok, mert 1971-re elkészült a kistérségi vízmű és minden házban folyhatott a tiszta víz. Később azonban fejlesztés alig történt, inkább csak fenntartásra futotta a közös költségvetésből. 1988-ban nyílt lehetőség a telefonhálózathoz való csatlakozásra, így 50 telefon szólalhatott meg a faluban az országos hálózathoz kapcsolódva.Az új képviselőtestület és polgármester nagy lendülettel fogott az elmaradt fejlesztések pótlásához: felújították a kúltúrházat, a régi tanácsháza és óvoda együttest, új út épült Lókúttal közösen Óbányáig, így megszűnt "zsákutca település" mivoltunk. Elkezdődött a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep építése. 1996-ra befejeződött a falu teljes telefonhálózatának kiépítése, ingatlanonként két vonallal.

• Távlati tervek között első helyen szerepel a turizmus fellendítése, ami elképzelésünk szerint a falu biztos jövedelemforrása lehetne.

• Gazdasági élet
  A község környezeti és földrajzi adottságai révén iparral em rendelkezik. A termelőszövetkezet mellék emágaként 1992-ig működött fafeldolgozó üzem, de a zövetkezet átalakulásával ez is megszűnt. A kezdettől fogva megélhetést biztosító mezőgazdaság és fakitermelés lassan elvesztette meghatározó szerepét, a fiatalok eljártak a veszprémi ipartelepekre dolgozni, vagy a herendi Porcelángyárba. Jelenleg a szövetkezetből alakult társaságokban 4-5 ember dolgozik, a többi "ingázó". Ebben a magasságban nem érik be a kukorica, a szőlő nem terem
  meg, de jó kenyérgabona termelhető. Az idegenforgalom feltételei most kezdenek kialakulni, ennek gazdasági hatása még nem érezhető.

• Plébánia
  Alapítva 1945-ben.
  A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya
  Templombúcsú: október 8. (utáni vasárnap)
  Templomi énekkar alapítva 1946-ban.
  Kántorok: Schnelbach Edina, Kauker Katalin
  Templomgondnok: Kauker Mihály
  Sekrestyés: Holczmann Józsefné

• A nyugdíjasok létszáma eléri a 190 főt. A születések száma évi 3-5 főre csökkent, a halálozások száma 8-10 fő évente. A lakosság kb. 85 %-ban német nemzetiségű, a többiek beköltözők, beházasodottak, magyar nemzetiségűek, így ők a "kisebbség".
• 1994. óta Német Nemzetiségi Önkormányzat is működik a faluban, több éve hagyománnyá vált, hogy évente Pünkösdkor megrendezik a német nemzetiségi napokat.

• Infrastruktúra
  A települést jó minőségű úton autóbusz köti össze Veszprémmel Márkón át, ahol átszállási lehetőség van Herend, Ajka irányába. Az autóbusz járatok indulása követi a munka- és iskolakezdési időpontokat, ugyanígy a befejezéseket, de délelőtti órákban is van két járat az egészségügyi, hivatali és bevásárlási igények kielégítésére. Hét végén és munkaszüneti napokon a kulturális és turista forgalmat szolgálja a menetrend. Villamosenergia ellátásunk jó.Vezetékes ivóvízellátottságunk teljes, a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése befejeződött.A vezetékes gázellátás megvalósult településünkön. A háztartási hulladék elszállítás megoldott. Telefonellátottságunk teljes, a 210 házból 150 házban szól a telefon, de igény esetén, pár napon belül a többi is beköthető, akár két vonal is lehet házanként. Helyi kábel TV hálózatunkba 80 lakás tartozik.