Agresszív támadások érik Európában és Észak-Amerikában a római katolikus egyházat egyes papjainak deviáns magatartása és tettei okán. Néhány megtévedt ember miatt a pápát, az egyház vezetőit és tagjait kényszerítik védekezésre és szégyenkezésre. Teszi ezt az a liberális média, amelynek vezetői radikális beállítottságúak, s akiknek a működéséhez szükséges pénzeket a baloldali pártok vagy éppen az ilyen szennyes kampányokat kiagyaló csoportok, magánszemélyek biztosítják. Karaktergyilkos zsoldosokként viselkednek, nem törődvén az okozott kárral, se a törvényességgel.

Világos, hogy honnan fúj a szél. Az olyan ősi intézmények, mint a katolikus egyház – amely alapvetően az erkölcsre, az isteni, emberi és társadalmi törvények betartására nevel – örök veszélyt jelentenek a liberális idea és életstílus számára. Az egyházi közösségek egymást segítő tagjai szilárd blokkját alkotják annak az erős várnak, amit Istennek hívnak, és ami egyedül áll ellent az erőszakos liberális ideológiának. A római katolikus egyház 1,2 milliárd tagot számlál a világban, mégis könnyű prédának ígérkezik azoknak a sakáloknak, akik saját önérdekeik megvalósítása érdekében züllesztenék szét tagságát, és tennék anyagilag tönkre.

Kétezer éven át ennek a vallásnak a nevében védték meg a civilizált világot a barbároktól. Ennek az egyháznak a hatására épültek városok, katedrálisok, várak és kastélyok, amelyeknek a mai napig csodájára jár a világ. Ez az egyház volt a kultúra őrzője, az első egyetemes nyelv, a latin terjesztője és éltetője az egész világon. Ez az egyház kórházak, iskolák és egyetemek alapítója, a klasszikus művészetek, a festészet, a szobrászat, a zene és a költészet bőkezű mecénása (amely szellemi termékekkel való üzletelésből a mai istentagadók busás hasznot húznak). De mit csináltak az egyház balliberális ellenfelei az elmúlt évszázadokban? Véres forradalmakat, embernyomorító rezsimeket kreáltak, népirtást, haláltáborokat. Embereket és nemzeteket forgattak ki vagyonukból, nemzeti kincseikből, kormánynak vagy tanácsadóknak nevezett internacionális utazó bandáik által. Az ő utódaik beszélnek? Akik „hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon”?

Ha valakire a gyanú árnyéka vetődik, nevezzék meg, vizsgálják ki, és ha bűnös, ítéljék el. De a bűnteleneket, az egyházat ne rángassák bele a szennyes sajtómanipulációkba. Azok, akiknek beteg szándékaik vannak, nem Isten szolgálatáért állnak be a sorba, hanem hogy a gyanútlan embereken éljék ki elmebajaikat. Ők prédának tekintik a rájuk bízott nyájat, s mint farkasok a jászolban, gyilkolják a védtelen lelkeket. Ezekért az egyházba befurakodott, kontrollálhatatlan bűnösökért teszik felelőssé a vallást?
A katolikus egyháznak több mint egymillió-háromszázezer papja, szerzetese, apácája van, ebből talán száz-kétszáz egyén bűnös. Hogyan lehet akkor az egész papságot kollektíven vétkessé nyilvánítani? Szeretném látni azt a bűntelen, tiszta médiát a patyolatlelkű újságíróival, más egyházakat vagy filozófiai társaságokat, ideológiai pártokat stb., amelyeknek nincs megtévelyedett tagja. Vajon melyik dobja az első követ? Melyik állja ki az összehasonlítást? Milyen érdekes: a kommunisták bandában elkövetett bűnei miatt nem érte őket kollektív bűnösséggel való megbélyegzés… Miért épp a kétezer éves egyházat vádolják a baloldal hiénái? Miért nem becsmérlik az agresszív ideológiákat vagy vallásokat? Túl nagy falat, vagy csak egyszerűen félnek? Mert azok aligha tűrnék ilyen békésen, hamar és keményen visszavágnának a támadásokért.

Nem találja valaki érdekesnek, hogy miért éppen most, gyakran évtizedekkel a történtek után jelentkeznek az áldozatok, szinte egy időben? (Éppen amikor az amerikai precedens alapján kártérítés esélyét látni.) Miért nem jelentkeztek harminc éve, amikor a homoszexualitást és megrontást kemény törvények börtönnel büntették? Mi késztette őket éppen most a kollektív cselekedetre, amikor oly liberális törvények vannak, amelyek mellett a szülők szinte tehetetlenek? Woody Allen New York-i filmrendező nemcsak filmjeiről híres, hanem arról is hírhedt, hogy örökbefogadott lányát elcsábította, s olyan képsort csinált az aktusról, ami egy szexmagazinnak is a becsületére válna. Ővele sem jutott dűlőre a törvény, és boldogan él a nevelt lányával mint férj és feleség. Roman Polanskit, a gyermeklányt megrontó filmrendezőt aranykalitkában tartják Svájcban. Miért? Vagy ott van Michael Jackson, akinek állítólag több pedofil ügye volt. Ám miattuk nem sütik rá a bélyeget egész Hollywoodra, a film- vagy zenei világra, hogy gyerekmolesztálók. Ez a kettős mérce nem tűnik fel senkinek?

Nem egy kártárítési kiegyezésre szakosodott társaság keveri a kártyákat a háttérben? Nagyon úgy néz ki… A keresztényekénél sokkal kisebb egyházak némelyike berkeiben a bűnelkövetési arány jóval nagyobb, ám azokat nem szabad nevükön nevezni. Ma már nincs faji megkülönböztetés – csak vallási.

Az emberek cselekedeteikkel szavaznak. Legutóbb az anglikán egyház győződhetett meg arról, hogy hívei nem vevők a túl liberális gondolatokra és erkölcsökre. A múlt évben ezrével hagyták el egyházukat, és csatlakoztak a római katolikus egyház népes táborához. Az egyik legismertebb átálló éppen Tony Blair, Nagy-Britannia nyolc éven át hatalmon lévő miniszterelnöke volt.

Lehetséges a 21. században egy tervezett sajtókampánnyal elintézni egy kétezer éves intézményt? Mert ha ez a szikla megdől, a többi már gyerekjáték lesz a kezükben, és jaj a többi vallásnak is. S akkor az egyén védtelenül áll a birodalmat kisajátítók kegyetlenségével szemben.

 

(Forrás: Magyar Hírlap)